Rosa Parks blog

postrock/experimental/indie band from győr-hungary

A tavaly októberi szerb és bolgár/román kanyar után sikerült megegyeznünk abban, hogy idén mindenképpen szeretnénk egy hosszabb turnét, amikor végre napokig kisbuszba költözhetünk, vihetjük a teljes backline-t, és olyan helyekre juthatunk el, ahová amúgy nem nagyon sikerülne, hogy az új barátokról, a turnén megismert emberekről ne is beszéljünk... Belőttük a naptárat, március közepére és egy központi, berlini buli “köré” felhúzva az egészet szépen, szimmetrikusan. Aztán szerencsére a turnét el kellett tolnunk egy héttel, miután kiderült, hogy a GIAA előtt játszhatunk... Január végére aztán már egy egész pofás terv körvonalazódott, cseh, német és szlovák állomásokkal.

Március 14. Budapest, Dürer-kert (szerda)
Turnényitány, még ha nem is a klasszikus fajtából. A GIAA előzenekaraként testközelből beleláthattunk egy professzionális csapat működésébe, elég nagy élmény volt a külön backstage, haha.. Na meg a király hangtechnika, ami a színpadon várt ránk. Győrből indultunk délután, teljes cuccal, aztán mivel az íreket megszivatták a román határon, egy kis késéssel indult a buli.. Nagyon sokan voltak, és kétlem, hogy a jelenlévők 80%-a egyáltalán hallott-e rólunk, de igazából mindegy volt, örülünk, hogy játszhattunk egy fél órát, élménynek tökéletes volt! (Köszi a videókat, Balázs!)

A GIAA show nagyon profi volt, a nép megkapta amit akart, bár az írek koncertje annyira azért nem volt szerintem ütős, mint pl pár éve Bécsben. Buli után vissza Győrbe, még kipakoltunk a próbateremben, másnap március 15-én erőgyűjtés volt. Meg egy kis kavarás a busszal, ami szerencsére rendeződött és a korábbi Trafic helyett egy sokkal nagyobb és menőbb Tranzittal vághattunk neki az útnak. Összesen 10 nap várt ránk, Zsolti barátunk pedig vállalta, hogy elvisel minket és segít, ahol tud. Innen is nagy hála neki, örülünk, hogy velünk tartott.

Március 16. Brno, Boro (péntek)
Ezt a koncertet Tamásnak köszönhetjük, az ő segítségével kerültünk kapcsolatba Petr-rel. A srác Brno-ban dolgozik/tanul/szervez, így egy elég rövid táv várt csak ránk Győrből. A klub neve Boro, egy kis pince, amiben azért 100-120 ember elfér (az estére meg is telt szépen). Két helyi bandával és egy helyi oneman-noise cuccal játszottunk. Ezt a zajos dolgot annyira nem tudtuk követni, mert Petr remek házigazdaként nagyon finom vegan szendvicseket készített nekünk, a helyi Food Not Bombs-szal együttműködve. A Have To Be Dinstanced elég király volt, post-metal, ráadásul a terem is megtelt, rohadt jó hangulat volt végig. A másik helyi zenekar neve Unna volt, akik jó hosszú ideig hangolgattak, mire elkezdték, itt már volt üvöltözés is, fasza volt, kb hasonló stílus, talán egy kicsit még keményebb, mint a HTBD volt. Utánuk jöttünk mi, egy kicsit későn, kb éjfél lehetett, mire felpakolhattunk a színpadra. A koncert és a rövid helyi afterparty után Petr lakására mentünk hajnalban, ott aludtunk másnap délig, haha.. A turnén végig (talán egyetlen kivétellel) remek szállásaink voltak egyébként, ezért is ment a sokáig alvás, de persze csak akkor, amikor nem várt ránk 600-700km-es táv. Szóval a déli reggeli után elbúcsúztunk Petr-ről és Tamástól, aki még maradt pár napot, mi pedig elindultunk a 400km-es útra, Cheb felé.

 

Március 17. Cheb, JazzRockCafé (szombat)
Itt már játszottunk tavaly júniusban, a Valerian Swing vendégeként, akkor is imádtuk a klubot meg a helyi srácokat, szerencsére a szimpátia kölcsönös volt, így adta magát, hogy útba ejtjük ezt a határ menti kisvárost is a turnén. Itt is remek volt a vacsora, és a korábban beígért italkuponok felhasználása helyett a helyiek szinte végig itattak minket. Az előzenekar az Amanda Newton John nevű sideproject volt, egy kb 20 perces jam-session, szinte teljesen instrumentális rögtönzés, és egyáltalán nem volt rossz. A hely tulaja (?) játszott benne, akinél egyébként aludtunk is később. Talán itt volt a leginkább érezhető rajtunk a fáradtság, de azért élvezte mindenki a bulit, a merch is szépen fogyott, pedig már tavaly is nagyon sokan támogattak minket errefelé. Egy kicsit megijedtünk, amikor a tulaj szólt, hogy csak akkor mehetünk a lakására, miután bezárta a klubot (hajnali 2 volt és nem akartak fogyni az emberek, sőt), de aztán végül mégiscsak hazakísért bennünket. Az éjszakát is túléltük, és nagyon kedvesen reggelivel is megkínáltak bennünket. Jó volt megint itt játszani, nagyon szép a város, gyönyörű a táj és kedvesek a helyiek, sőt, néhány magyar banda is játszott már arrafelé, Lukas kitűnő szervező és végtelenül segítőkész.

 

folyt.köv.

Címkék: beszámoló március turné

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rosaparks.blog.hu/api/trackback/id/tr174342164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása