Ha már eddig minden buli után került fel pár sor egyfajta sajátos beszámoló formájában, ezúttal tényleg csak röviden az eddig elmaradt sorok:
1. szerdahely jó. nagyon szeretünk ott játszani, még ha ez az utolsó buli felejthetőre is sikerült. Kezdődött azzal az este, hogy egy lány nagyon megsértődött, amikor magyarul próbáltunk útbaigazítást kérni (éljen a mindennapi nacionalizmus). Aztán jóval 11 után eljátszottuk a félóránkat. Aztán 2kor haza. Mindenért ami közben történt, innen is köszönet Veroniéknak, mert nagyon a kedvünkben jártak ezen a szombat estén.
2. másnap Rómer: kísérlet a lehetetlenre. végül sikerült. Monozid játszott másodiknak, így mi zártunk, a németek után eléggé felpörögve, kölcsönbasszusgitárral (köszi Máté).
3. hétfő szünnap-kedd Zappa. felejthető rosa parks, de az i not dance és az ashes nagyon jó volt. Közönség: csak a mar ismert arcok, akiknek ezúton is köszönjük a türelmet és az időt.
Ez volt október, a vége már lazábban, most viszont kemény négy nap lesz:
nov 3. szeged
nov 4. budapest
nov 5. szabadka
nov 6. magyarkanizsa
