Rosa Parks blog

postrock/experimental/indie band from győr-hungary

bakelit5_1393096153.jpg_758x766

Black Is The Color Of Bondage, Blue Is The Past 12" limitált (130 db) + bonus track hexakosioihexekontahexaphobia az Ana Never splitről.

3000 Ft +posta, Győr-Bp vonalon személyesen is, hogy tutira odaérjen:)
rosaparkshun@gmail.com

 

 

Címkék: vinyl album bakelit postrock rosa parks post rock hungary

Szólj hozzá!

a svéd EF és a magyar Képzelt Város társaságában. 8kor kezdünk, öltözzetek csinosan!

Szólj hozzá!

Az egyetlen nyári bulinak ígérkezik:

Lost In One

The Hostages Went Home

ROSA PARKS!

kezdés 9 körül, mi zárjuk a bulit, talán most többet is játszhatunk majd. Vannak új számok, egyszer majd lesz lemez is!

Szólj hozzá!

6 hónap után újra játszunk, új felállásban, többnyire új számokkal.

Eddig ezek vannak:

2013.03.29. Budapest, Tündérgyár (Rorcal, Oaken)
2013.04.05. Budapest, Szféra (Cripple and Casino, Storms, 40 days)
2013.04.12. Szabadka/Subotica (SRB), Clash Club (Ana Never, Kemény Henrik)
2013.04.13. Szeged, Grand Café (Ana Never)

rorcalvalt-01-01.jpg

8539_348348915265638_600427797_n.jpg

72623_4887343535292_1645224761_n.jpg

527598_593218234041084_1870103235_n.jpg

Címkék: budapest koncert szerbia 2013

Szólj hozzá!

Furcsa ősz lesz: szeptember 30-án lesz Laci búcsúkoncertje a Dürer-kertben, ezzel lezárul és véget ér az 5 éves terv. Laci januártól külföldre költözik, és ottani munkahelyi elfoglaltsága (na meg a távolság) miatt biztosan nem tudja tovább tolni a szekeret. Sokat agyaltunk, mi lenne a legjobb, hogyan tovább, ha váltunk mikor váltsunk, mi legyen a lemezzel... Végül úgy döntöttünk mind a négyen, hogy szeptember 30-án lesz az utolsó közös koncert, ezután pedig egy új dobossal nekiállunk az új lemeznek. Tehát megyünk tovább. Nagyon sajnáljuk ezt a helyzetet, viszont Lacinak már most jó előre hatalmas sikereket kívánunk, mert megérdemli. Nagyon fog hiányozni a dobok mögül.

Aki szeretné még egyszer az eredeti felállásban látni a Rosa Parks-ot, jöjjön el szeptember 30-án a Dürerbe, amikor a Maybeshewill és a Képzelt Város előtt nyitjuk a bulit.

És hogy ki lesz az új dobos? Szerintünk szakmailag és emberileg a lehető legjobb döntést hoztuk, amikor megkérdeztük Bíró Péter barátunkat (mID). Innen kitalálhatjátok. Petivel októberben kezdünk el együtt próbálni, remélhetőleg hamar újra koncertképesek leszünk, és ezerrel írhatjuk az új számokat a következő albumra. Értelemszerűen nem tervezünk idén hosszabb turnét, szeretnénk inkább a lemezre koncentrálni.



///....na és az egészből mindössze annyi hasznunk van, hogy ezentúl lesz remélhetőleg szép, belvárosi ingyenszállásunk a müncheni Oktoberfesteken:) ///

Címkék: rossz hír jó hír búcsúbuli doboscsere

Szólj hozzá!

Hazaértünk a miniturnéról, íme egy rövid beszámoló az egész hónapról:


Július 6. Budapest @ SilenusPub: az ausztrál Meniscus vendégeként játszottunk egy rövid szettet. Örülünk, hogy Tiborék ránk gondoltak, és a pub is elég menőn néz ki.

Másnap, 7-én Vendel szatymazi tanyabulijára voltunk hivatalosak, ahol a "defekt" színtér néhány bandája mellett a New Dead Project, Rákosi, Dance or die!!!, Kemény Henrik kombóval játszottunk. A koncert Vendelék tanyáján került megrendezésre, sok szegedi és környékbeli ismerőssel találkozhattunk, a vendéglátás pedig csillagos ötös volt. A sorrendet megkavarták kicsit, ezért végül a NDP mögött játszottunk. Jó volt, érdekes ellentéte volt az előző napi, bőrkanapés pubnak ez a szabadtéri őrület. Vendel a legjobb házigazda, a Kemény Henrik meg valami frenetikusan betalált megint.

Néhány hét szünet után egy négynapos miniturné jött a svéd Trachimbrod-dal, egy januárban elmaradt koncert pótlása volt az apropó, és ha már erre jártak, segítettünk találni még néhány bulit nekik, sőt, el is mentünk velük. Svédnek lenni nem lehet rossz, ha a drága sört leszámítod. Elég nagy állami támogatást kapnak már a kezdő bandák is, így nekik valamivel talán könnyebb ide-oda eljutni turnézgatni, nem akkora áldozat mondjuk a buszbérlés, nem kell havi keresetek nagy részét bedobni a közösbe, ha bukó a buli. Hihetetlenül profi ez a rendszer innen a balkánról nézve. Oké, mi azért eddig sem csináltunk nagy problémát ebből, és szerencsére így is sok helyre eljutottunk, de valahol azért mégis ott van az emberben, hogy mennyire jó lenne, ha minden egyszerűbb, könnyebb és olcsóbb lenne. /// Egyszer a PANKKK hungaroconnection-ös pályázatán póttagok lettünk, ha 4 banda kiesett volna előlünk (jamie winchester, fókatelep, meg mittudomén milyen kurvára feltörekvő zenekarok közül....) , kaptunk volna egy kis támogatás egy külföldi bulihoz. Persze nem mondta vissza senki a pénzt, mi meg vártuk a következő alkalmat, hátha, aztán kinyírták a PANKKK-ot:) Szóval előtte is, utána is magunkra számíthatunk mint minden magyar underground (ne a zenei stílusokra gondolj, hanem a hozzáállásra) formáció. ///

Négy nap volt tervben, mert sajnos a plzen-i bulit nem tudtuk bevállalni az elején. Egerben kezdtünk, Márk az Emptiness Bookingból volt a házigazdánk. Az egri klubok bezárása után néhány hónapos szünet következett, amíg széles összefogással és kemény melóval talpra nem állítottak (kb szó szerint) egy új helyet, ami a belvárosban, a Dobó tértől 2 perce fekszik, ideálisan közel ahhoz, hogy sokan látogassák majd a jövőben. Szóval ez a GLO:B nevű klub, aminek a nyitóbulija volt a szerdai, első állomás. Az alpolgármester zenekara kezdett, a nevükre nem emlékszem, de stílusban közelebb állt valami alternatív, jazz rockos vonalhoz. Kicsit sokat játszottak talán, de mivel az előbb említett úr oroszlánrészt vállalt az új klub létrehozásában, felőlem hajnalig is nyomhatták volna. Utánuk jött az általunk nagyon várt Mite De Cimetiére (temetőmoly) nevű screamo trió, dob, gitár, ének felállásban, elég fasza volt, nagyon bejött a zenéjük, és tök ügyesek. Kellene egy basszer és még frankóbb lenne, de így is remek szettet toltak, és leszámítva a gitárosuk kérdését, miszerint tegezhet-e, elég jó arcoknak is tűntek, hahaha.. Mint később kiderült, közel 150 ember megfordult a helynél aznap este, csak mivel bent engedély hiányában még nem volt pult, inkább az utcán sörözgettek és dumáltak a bandák alatt.

Utánunk jöttek a svédek, élőben sokkal faszább volt, mint lemezen! Afterezni nagyon nem volt időnk, Márknál aludtunk, és másnap 10kor már indultunk is vissza Pestre, mert sajnos melózni kellett kicsit. Köszi egriek, király volt a buli és reméljük sokáig megoldódik a klubkérdés ezzel a hellyel. Márknak (aki amúgy a Téveszmében is tolja) pedig innen is köszönet!

A BálványvérBooking egyik utolsó (?) bulija volt a csütörtöki rendezvény, ahol 3 év után újra játszhattunk a dUNÁVAL!!!!! Már ezért megérte leizzadni egy pillanat alatt, a színpadon minimum 40 fok volt, de mi sokkal többnek éreztük...Összességében király volt, sok cimboránk eljött, Balázs pedig felvette az új számot, ami még inog itt-ott, de végre átesett a tűzkeresztségen. Köszönjük Milánnak és szeptemberben a Khudán remélhetőleg majd szépen meggondolja magát:)

Kassán már volt szerencsénk játszani, februárban nagyon jól sikerült a koncertünk, viszont a várost nem tudtuk megnézni. Most szerettük volna, ezért elég korán elindultunk, de városnézésből nem lett semmi most sem..majd legközelebb. Lukas, a helyi promóter megint minden jóval ellátott bennünket vacsora előtt, a gyümölcstál+csoki kivételesen kedves fogadtatás! A svédek kitalálták, hogy ma este ők akarnak kezdeni, ezért mi zártuk a bulit. Nagyon király érzés volt játszani, a közönség is nyitott és lelkes volt. Szubjektív, de nekem ez a buli volt a kedvencem, annyira fasza volt minden...Koncert után rövid városnézés és móka, elmentünk a Colosseum nevű helyre is, majd mi hajnalban vissza a Tabackába, a svédek szokás szerint a helyi lányokat fűzték inkább (Egerben is ezt csinálták), ahelyett, hogy velünk lógtak volna:) A klubban aludtunk, és a pozsonyi táv miatt elég korán indultunk vissza.

Obluda, Pozsony, hardcore. Eddig szerencsére elkerültük a legdurvább dolgokat, most viszont belefutottunk két brazil sxe vegan hc banda bulijába, pontosabban ők lettek rászervezve a koncertre. Tudomásom szerint ez a két banda aznapra a fehérvári Pucokban játszott volna, de lemondták valami indokkal, szóval nálam alapból mínuszból indultak. A merchasztaluk is érdekes volt, voltak x-es karórák (nem zenekarosak, hanem XXX-esek), óriás övcsatok, amiket a nyújorkerben vagy a léviszben se látsz, és baszki nem hiszed el, de papucsok. Sima, egyszerű strandpapucsok világoskék színben. (Az olasz Left in Ruins nagyon kedves is szimpatikus volt, de sajnos ők játszottak a buli végén, amit én már nem tudtam megvárni) Matus régi cimboránk, ő szervezte anno a Raein bulit is. Most is kedves volt velünk, többfogásos vegan vacsorát kaptunk! Szerencsére mi kezdtünk, utánunk a svédek, aztán jöttek a brazilok. Nem ez volt a legjobb bulink a négy napban, de összességében nem panaszkodhatunk, sokan megnéztek minket, noha az X-es kivarrt, teremben is napszemüvegben nyomuló brazil énekes csávó "alig észrevehetően" unatkozta végig a svédek produkcióját is. Matusnak nagyon hálásak vagyunk a koncertért, jól éreztük magunkat.

Legközelebb szeptemberben találkozunk.

Címkék: budapest sör eger kassa ibrahimovic kofola jumurdzsák turnébeszámoló bálványvér trachimbrod tabacka

1 komment

2012 július 6. Budapest, Silenus Pub (Petőfi S. u. 17): MENISCUS (aus) + ROSA PARKS
kezdés 20:00 körül, a buli teljesen INGYENES

2012 július 7. Szatymaz, "Vendel's Tanyabuli" NEW DEAD PROJECT, RÁKOSI, KEMÉNY HENRIK, FUSEISM, WORMKIDS, WOLF SHAPED CLOUDS, SZEXTANK, ROSA PARKS

Szólj hozzá!

Március 22. Buchloe, Hirsch Lindenberg (csütörtök)
Ha DIY módon szervezed a turnét, nagyon jól tud jönni némi segítség olyan cimboráktól, akik jártak már hasonló cipőben. A buchloe-i kontaktot Gombos Alextől kaptuk (meg még nagyon sok másikat is), és előre megmondta, hogy élvezni fogjuk az estét ebben a bajor kisvárosban. Mivel az előző napi koncert-áthelyezés miatt távolabbra kerültünk 120km-rel, így majdnem 700km-es út várt ránk Münsterből. Elég korán nekivágtunk a távnak, szerencsére gond nélkül megtaláltuk a klubot, és időben meg is érkeztünk. A helyi szervező srác (Gizmo) felülmúlta minden várakozásunkat, a városszéli klubjukba (mellesleg 25 éves klub, elég durva) pedig meglepően sokan jöttek el megnézni minket, pedig hétköznap volt. A vacsora itt is király volt, vegan bolognai spagetti... Mivel egyedül léptünk fel, nem kellett sietni sehová, ráértünk fél 10 után elkezdeni a koncertet. Először furcsa volt, hogy egész családok tették tiszteletüket a bulin: apuka, anyuka, gyerekek, de aztán a koncert végén mindenki nagyon kedves volt velünk, kifosztották a merchet, és egy elég kemény afterparty vette kezdetét. Természetesen, ahogy Alex is megjósolta, végig itattak minket, és csak elég későn sikerült ágyba kerülnünk (az épület felső szintjén aludtunk, ami szintén koncertterem, csak vészkijárat hiányában nem lehet bulikat tartani ott). Másnap reggel a helyi srácok még eljöttek reggel (13:00) ébreszteni, szóval jól sikerült minden... Bepakolás után csak 70km és Münchenben is voltunk.


Március 23. München, Sunny Red @ Feuerwerk (péntek)
Nem volt egy nagy táv, a klubot is megtaláltuk rögtön, ráadásul volt időnk még besétálni kicsit a városba, mivel csak 6 előtt kellett megjelennünk a helyszínen. Alexander időben ott is volt, viszont egy rossz hírt is hozott, a korábban meghívott support lemondta a bulit, ezért helyettük egy érdekes trió játszott velünk aznap (nem vágott stílusba, de nagyon lelkesek és ügyesek voltak). Boon Knows Best volt a nevük, egy dobos-gitáros-basszeros felállás, amiben a két pengetős énekelt, sőt, freestyle-rappelt is itt-ott. Mi eléggé bírjuk ezt a dolgot, szóval nekünk nagyon bejött, de a közönség egy része a második ilyen próbálkozásuknál inkább kiment levegőzni.. Ennek ellenére tényleg lelkesek voltak, és a zenéjük is pofás volt. Időközben Alexander (a helyi szervező) megvendégelt bennünket mindenféle király pizzával, kaptunk egy rekesz sört és egy rekesz Paulaner Spezit is. Találkoztunk egy magyar sráccal is, aki még nem ismert minket, de eljött, mert látta valami újságban, hogy lesz ez a koncert, és még magyarok is vagyunk, haha, nagyon kedves volt tőle, örültünk neki, innen is sok sikert a terveihez Münchenben. A koncert elég jó volt, a turné egyetlen húrszakadása ellenére. Afterpartyra sok időnk nem maradt, gyorsan ki kellett pakolnunk, és elég fáradtak is voltunk, ezért inkább egy másnap délelőtti városnézést beszéltünk meg Alex cimboránkkal. A szállásunk egy szomszédos apartmanban volt, igazán jól éreztük magunkat, tudtunk aludni is egy keveset.  (ez volt egyébként a 3. koncert, ahol az első kérdés az volt felénk, hogy valóban akkora-e a diktatúra felénk, mint ahogyan ők látják/hallják...durva)

Március 24. Ceske Budejovice, K2 (szombat)
Az összes buli közül talán ezt a koncertet vártuk a legjobban, egyrészt ugye Budweis, másrészt meg a király bandák miatt (Esazlesa, Ravelin7).. A klub egy kis szigeten, egy hotel és egy uszoda mellett áll, éjszaka mondjuk sokat nem láttunk a környékből, de másnap nagyon szép volt minden, és nagyon jó, hogy elhoztuk a focilabdát magunkkal. Mi értünk oda elsőként a zenekarok közül, a NAAB egyik tagja, Martin fogadott minket kedvesen és nagy vendégszeretettel. Mivel az előző állomásokon szinte teljesen elfogytak a CD-ink, kénytelenek voltunk összerakni néhányat, szerencsére elhoztuk az összes borítót és tálcát is magunkkal, és most időnk is volt rá. Szép lassan megérkeztek a többiek is, minden banda hozott teljes backline-t, és senki nem akart közösködni senkivel, pedig mi szívesen megosztottunk volna bármit, csak ne kelljen minden banda után 30 percekig építkezni.. Mindegy, szerencsére az emberek nem csak érdeklődőek, hanem türelmesek is voltak. A Ravelin7 kezdett, az énekhanggal nem tudtunk mit kezdeni, de amúgy elment, élőben nekem azért kicsit csalódás volt, de ez inkább a tagok viselkedése miatt volt. Mi másodikként játszottunk, és nagyon fasza volt minden, a koncert is, az emberek is, pedig az este elején féltünk tőle, hogy nem lesz túl jó itt lenni. Aztán utánunk jött az Esazlesa, akik minden tekintetben ellentétei voltak a Ravelin7-nek, szerények, barátságosak és végtelenül profik voltak, ráadásul egy zseniális koncertet adtak. Nagy élmény volt élőben látni őket, remélem, ősszel ismét lesz lehetőségünk játszani velük. Az este végén Martin lakásán aludtunk, átállítottuk az óráinkat, és már a hazaúton járt az eszünk. Ceske Budejovice+NAAB=királyság!


Március 25. Pozsony, Obluda (vasárnap)
A pozsonyi The Ills legénysége már sokszor segített nekünk koncertet szervezni Pozsonyban, így volt ez most is. Vasárnap este, mindenki nagyon fáradt, hazafelé tartunk, de 60km-re otthontól még egy koncert az Obludában. Itt talán negyedszer játszottunk már, és minden alkalommal egyre jobban tetszik ez a klub. Filipék már vártak minket, sajnos egy picit késtünk, mert spórolásként az osztrák pálya helyett mindenféle kerti ösvényen keresztül vezetett minket az GPS. Sajnos a Dawn To Come nem tudott játszani, mert valami betegség miatt kénytelenek voltak lemondani a bulit. Így itt is egyedül játszottunk, ennek ellenére kb 30-en eljöttek és megnéztek minket; elég jó érzés volt, hogy láttunk ismerős arcokat, és amúgy is szeretünk Pozsonyban játszani. Maga a koncert nélkülözte az összes olyan dolgot, amit az ember elvárna egy igazi turnézárástól (ennek ellenére azért nem volt rossz, csak már éreztük az elmúlt 10 napot rendesen), de ez magyarázható azzal, hogy utána rögtön kocsiba vágtuk magunkat és hazajöttünk, mivel hétfő reggelig vissza kellett vinni a buszt. Így is nagy hála Filipéknek, hogy megszervezték nekünk ezt a bulit, jó volt ott lenni és látni őket ismét! Hajnali 2-re kipakoltunk a próbateremben és mindenki a saját ágyában aludhatott néhány órát, hogy hétfő reggel még fel sem fogja, milyen 10 napon van túl. Tavaszi turné, 2012.

Óriási hála mindenkinek, aki segített nekünk: Petr, Lukas, Radek, Frank, Sebastian, Julia&Benji, Gizmo, Alex, Martin&NAAB, Filip & After Hours, és még rengetegen, akiket meg sem említettünk eddig a blogban... Nagyon nagy élmény volt, minden egyes állomásra vissza akarunk menni valamikor. Most kicsit pihenünk, visszarázódunk, és szeretnénk idén az új számokra több időt fordítani. Nem lesz sok koncert (a következő május 13-án Pesten a Deadhorse vendégeként), tudatosan nem tábláztuk be nagyon magunkat, hogy legyen időnk végre próbálni is... Köszi mindenkinek!

Címkék: sör turnébeszámoló

Szólj hozzá!

Március 18. Prága, Café Na Pul Cesty (vasárnap)
A chebi éjszaka eléggé megterhelő volt, az életmentő reggeli után visszamentünk a klubhoz, bepakoltunk a buszba, aztán elindultunk a 200km-es útra, Prága felé. A város Pankrác nevű részén volt a célpontunk, egy óriási park közepén egy kávézó, ami érkezésünkkor még tele volt a délutáni gyermekmatiné bohócaival és bábfiguráival, na meg vagy száz kiskölyökkel, szülőkkel, öreggel/fiatallal, egy szóval nagy élet volt. Akárcsak a parkban, hiszen talán ez volt az első melegebb nap. Mivel korán érkeztünk, volt 2 óránk a megbeszélt időpontig, úgyhogy bementünk a centrumba, letettük a buszt kb a Károly-híd lábánál, és sétáltunk egy kicsit. Prága szép. Majd 6-ra vissza a klubhoz, Radek már várt minket. A srác egy kivarrt hc-arc, aki előszeretettel szervez a kávézóba mindenféle hc és punk bulit, postrock-ot még elmondása szerint nem csinált, haha. Nagyon sok piát kaptunk, sőt, a hivatalos vacsora megérkezéséig még sütött nekünk pizzát is, tényleg nem volt okunk panaszra. A helyi Tengri nevű banda játszott velünk, postrock hegedűvel. Azt azért néztük, hogy elég komoly felszereléssel jöttek, egy-egy gitárcucc árából egy dél-afrikai turnét is lazán ki lehetne pengetni. Egyébként ők is nagyon kedvesek voltak, csak nem sokat tudtunk haverkodni, mert a buli után léptek is. Utánuk mi játszottunk, mert 10kor kötelező deadline volt és nem szívesen bosszantottuk volna fel Radek cimboránkat. A bulira amúgy 25-30 ember jöhetett el (ezzel a kávéző meg is telt nagyjából), ami nekünk nagy dolog volt, teljesen ismeretlenül egy idegen városban, a város szélén... Radekkal dumáltunk még kicsit a helyi és a magyar viszonyokról, mesélte, hogy korábban a parkba is szerveztek valami nagy antifa megmozdulást, király lehetett. Végül kaptunk tőle egy címet és a telefonszámot, elnavigáltuk magunkat, és a házigazda punkok által két király szobát kaptunk, ahol aludhattunk 11-ig és rápinhettünk a következő hétre.



Március 19. Zittau, M23 (hétfő)
Frank, a házigazda eredetileg az Emil nevű klubba vitte volna a bulit, de valamiért úgy gondoltam, hogy mindenkinek kényelmesebb, ha inkább egy meghittebb, próbatermi hangulatú koncertet szervez nekünk. Így a hétfő koradélutánig tartó prágai városnézés után mindössze 150km várt ránk észak felé, hogy összesen 3 percig Lengyelországban is autózzunk kicsit, majd végül estére megérkeztünk a házhoz, aminek a pincéjében játszottunk. Egy többemeletes ház néhány lakóval, de nagyon király berendezéssel, a szállásként szolgáló szobánk tökéletes volt. A turnén itt egyedül kaptunk 3 fogásos vacsorát, nagyon fejedelmi volt. Mire a vacsora után lementünk a pincébe, rendesen meglepődtünk, mert a 20 nm-es terem szinte teljesen tele volt, nagyon sok ember eljött ránk (csak mi játszottunk), kíváncsiak és barátságosak voltak.

zittau.jpg

Frank arcán is látszott, hogy ez még az ő várakozásait is felülmúlja. A koncert király hangulatban telt, sok helyünk nem volt, de ez így volt igazán frankó. Világításként egy kicsi olvasólámpán kívül gyertyák szolgáltak körben a terem ablakréseiben, hangulatos buli volt. Ráadásul sokan támogattak minket póló- és CD-vásárlással is, már kezdtünk kifogyni a méretekből, pedig  turné előtt feltankoltunk rendesen. A koncert után a felső szinten aludtunk egy valóban fejedelmi szobában, másnap reggel pedig az első hosszú út várt ránk, közel 700km, Mülheim felé.



Március 20. Mülheim, AZ Mülheim (kedd)
Egy nagyon korai reggeli és bepakolás után elbúcsúztunk Franktől (hihetetlenül kedves volt velünk, ahogyan szinte mindenki kivétel nélkül a szervezők közül), majd átvágtuk magunkat Németországon. A kezdeti berlini kontakt sajnos a legutóbbi marionette ID turné után a miénket is összebaszta volna felesleges ígéretekkel, de szerencsére még időben kiszedtük belőle, hogy bizony képtelen találni BÁRMIT Berlinben, ahol felléphetünk. Ezért volt egy kis para, de szerencsére a Mülheim városában működő Orange Swan-es srácok segítettek megmenteni a bulinkat, leszerveztek minket az AZ nevű létesítménybe (direkt nem klubot írok, mert hatalmas épületről van szó, külön termekkel, kocsmarésszel és szállásokkal/próbatermekkel). Leginkább a bécsi Arena-hoz tudnám hasonlítani, az ottani kisteremnek megfelelő helyen volt a buli, amin tiszteletét tette a Kokomo zenekar is, akikhez régi barátság fűz, már csak miattuk is megérte ez a rohadt nagy táv (bár a kisbusz vezetése egész végig egy élmény volt, annyira könnyen és gond nélkül repült velünk ide-oda az országban, hogy már-már azon kellett veszekedni, ki vezethessen, haha). Az Orange Swan kezdett (az egyik tag, Sebastian volt a szervező), instrumentális trió két gitárral és dobbal, egy kicsit hiányoltam a basszusgitárt, de amúgy pofás volt. Utánuk mi, aztán Zsoltinak volt sok dolga a pólóinkkal, szegény itt már nagyon gondban volt a méretek miatt, de becsülettel állta a sarat..Nem voltak sokan, de hangulatos koncert volt. Mint kiderült, ugyanabban a teremben játszott anno egy bizonyos At The Drive-In is anno egy titkos bulin, 3 ember előtt, hát fasza lehetett annak a 3 ruhrvidéki srácnak. A szállásunk a klubtól 20 méterre lévő szomszédos épületben volt, emeletes ágyak, fürdők, stb..Az ágyakon elég király bandák hagyták már névjegyüket (Madball, Agnostic Front, Ratos de Porao), mi persze gyávák voltunk és tollunk se volt.


Március 21. Münster, Baracke (szerda)
Erre a napra eredetileg Kölnbe lett szervezve egy buli, de a helyi banda betegség miatt sajnos röviddel az érkezésünk előtt lemondani kényszerült, kapcsolattartóink pedig úgy gondolták, hogy inkább keresnek nekünk egy másik bulit a környéken. Így jutottunk el Münsterbe, ahol egy 3 zenekaros punk mulatságon játszhattunk. A Goodbye Fairground nevű zenekar tagjai segítették ezt az egész napot nekünk, ők intézték anno a kölni helyet is, és most ezt a last minute lehetőséget is. Korán érkeztünk, volt időnk szemügyre venni a várost. Rohadt sok a biciklis, meg a fiatal, a lakosság kb 40%-a 25 év alatti, egyetemek, stb. Ennek megfelelően a város tele is volt. Megnéztünk minden fontos helyet (templom-vizibicikli-kölcsönző), este fél7-re visszamentünk a Baracke nevű klubhoz. Egy egyetemi épület mellett álló kis klub, elég modern és jó állapotban is van, látszik azért, hogy Nyugat-Németországban voltunk. Mivel 10-ig be kellett fejezni, az első zenekar már 7kor kezdett, az ő nevüket sajnos nem tudom, minket inkább a második, 80-as évek heavy metalját  punkkal ötvöző banda fogott meg farmerdzsekikben, felvarrókkal, és tökös zenével. Miután a harmadik banda is befejezte, maradt 20 percünk, úgyhogy kicsit siettünk. Aztán persze mire befejeztük, szólt a hangosító, hogy ha akarjuk, játszhatunk még egy órát, mégsem annyira komoly a deadline... Hát nem játszottunk, elég volt ennyi, el is fáradtunk az egész napban, kellett a pihenés. A Goodbye Fairground basszerosánál aludhattunk (szerencsére nem kellett B-tervként 120km-t menni a próbatermükig még az éjszaka), a dobos csajszi megmutatta a házat, aztán este még elöszöntünk mindenkitől, mert másnap ők is, mi is korán indultunk. Nekik munka/suli, nekünk meg Buchloe, Bajorország volt a cél, a turnénk talán legjobb állomása.


folyt.köv.

Címkék: sör beszámoló turnébeszámoló

Szólj hozzá!

A tavaly októberi szerb és bolgár/román kanyar után sikerült megegyeznünk abban, hogy idén mindenképpen szeretnénk egy hosszabb turnét, amikor végre napokig kisbuszba költözhetünk, vihetjük a teljes backline-t, és olyan helyekre juthatunk el, ahová amúgy nem nagyon sikerülne, hogy az új barátokról, a turnén megismert emberekről ne is beszéljünk... Belőttük a naptárat, március közepére és egy központi, berlini buli “köré” felhúzva az egészet szépen, szimmetrikusan. Aztán szerencsére a turnét el kellett tolnunk egy héttel, miután kiderült, hogy a GIAA előtt játszhatunk... Január végére aztán már egy egész pofás terv körvonalazódott, cseh, német és szlovák állomásokkal.

Március 14. Budapest, Dürer-kert (szerda)
Turnényitány, még ha nem is a klasszikus fajtából. A GIAA előzenekaraként testközelből beleláthattunk egy professzionális csapat működésébe, elég nagy élmény volt a külön backstage, haha.. Na meg a király hangtechnika, ami a színpadon várt ránk. Győrből indultunk délután, teljes cuccal, aztán mivel az íreket megszivatták a román határon, egy kis késéssel indult a buli.. Nagyon sokan voltak, és kétlem, hogy a jelenlévők 80%-a egyáltalán hallott-e rólunk, de igazából mindegy volt, örülünk, hogy játszhattunk egy fél órát, élménynek tökéletes volt! (Köszi a videókat, Balázs!)

A GIAA show nagyon profi volt, a nép megkapta amit akart, bár az írek koncertje annyira azért nem volt szerintem ütős, mint pl pár éve Bécsben. Buli után vissza Győrbe, még kipakoltunk a próbateremben, másnap március 15-én erőgyűjtés volt. Meg egy kis kavarás a busszal, ami szerencsére rendeződött és a korábbi Trafic helyett egy sokkal nagyobb és menőbb Tranzittal vághattunk neki az útnak. Összesen 10 nap várt ránk, Zsolti barátunk pedig vállalta, hogy elvisel minket és segít, ahol tud. Innen is nagy hála neki, örülünk, hogy velünk tartott.

Március 16. Brno, Boro (péntek)
Ezt a koncertet Tamásnak köszönhetjük, az ő segítségével kerültünk kapcsolatba Petr-rel. A srác Brno-ban dolgozik/tanul/szervez, így egy elég rövid táv várt csak ránk Győrből. A klub neve Boro, egy kis pince, amiben azért 100-120 ember elfér (az estére meg is telt szépen). Két helyi bandával és egy helyi oneman-noise cuccal játszottunk. Ezt a zajos dolgot annyira nem tudtuk követni, mert Petr remek házigazdaként nagyon finom vegan szendvicseket készített nekünk, a helyi Food Not Bombs-szal együttműködve. A Have To Be Dinstanced elég király volt, post-metal, ráadásul a terem is megtelt, rohadt jó hangulat volt végig. A másik helyi zenekar neve Unna volt, akik jó hosszú ideig hangolgattak, mire elkezdték, itt már volt üvöltözés is, fasza volt, kb hasonló stílus, talán egy kicsit még keményebb, mint a HTBD volt. Utánuk jöttünk mi, egy kicsit későn, kb éjfél lehetett, mire felpakolhattunk a színpadra. A koncert és a rövid helyi afterparty után Petr lakására mentünk hajnalban, ott aludtunk másnap délig, haha.. A turnén végig (talán egyetlen kivétellel) remek szállásaink voltak egyébként, ezért is ment a sokáig alvás, de persze csak akkor, amikor nem várt ránk 600-700km-es táv. Szóval a déli reggeli után elbúcsúztunk Petr-ről és Tamástól, aki még maradt pár napot, mi pedig elindultunk a 400km-es útra, Cheb felé.

 

Március 17. Cheb, JazzRockCafé (szombat)
Itt már játszottunk tavaly júniusban, a Valerian Swing vendégeként, akkor is imádtuk a klubot meg a helyi srácokat, szerencsére a szimpátia kölcsönös volt, így adta magát, hogy útba ejtjük ezt a határ menti kisvárost is a turnén. Itt is remek volt a vacsora, és a korábban beígért italkuponok felhasználása helyett a helyiek szinte végig itattak minket. Az előzenekar az Amanda Newton John nevű sideproject volt, egy kb 20 perces jam-session, szinte teljesen instrumentális rögtönzés, és egyáltalán nem volt rossz. A hely tulaja (?) játszott benne, akinél egyébként aludtunk is később. Talán itt volt a leginkább érezhető rajtunk a fáradtság, de azért élvezte mindenki a bulit, a merch is szépen fogyott, pedig már tavaly is nagyon sokan támogattak minket errefelé. Egy kicsit megijedtünk, amikor a tulaj szólt, hogy csak akkor mehetünk a lakására, miután bezárta a klubot (hajnali 2 volt és nem akartak fogyni az emberek, sőt), de aztán végül mégiscsak hazakísért bennünket. Az éjszakát is túléltük, és nagyon kedvesen reggelivel is megkínáltak bennünket. Jó volt megint itt játszani, nagyon szép a város, gyönyörű a táj és kedvesek a helyiek, sőt, néhány magyar banda is játszott már arrafelé, Lukas kitűnő szervező és végtelenül segítőkész.

 

folyt.köv.

Címkék: beszámoló március turné

Szólj hozzá!

12.
március

Még két nap..

rosaparks  |  2 komment

...és a Dürerben nyitjuk a turnét a God Is An Astronaut vendégeként. Aztán március 15-én seftelünk némi valutát, hogy péntek este már Brno-ban kezdjük a nemzetközi részt.

Ha lehetőség lesz, a bulik mellett írunk néhány sort az IGAZI NÉMET autópálya-rendőrökről is, már ha látunk ilyeneket a sztrádákon (kamionokat átrepülni). Egyébként már gondosan beszereztük a legszükségesebbeket a kirándulásra: sör > energiaital > ásványvíz > májkrém >tonhalkonzerv meg talán néhány pótkábel, pengető és húrkészlet.. Szóval, aki tud, jöjjön szerdán, szerintem korán kezdünk.

 

Címkék: is sör turné god májkrém an rosa parks tonhalkonzerv astronaut

2 komment

Lassan másfél hónap telt el egyetlen koncert nélkül, ezért is volt király dolog, hogy meghívást kaptunk erre a bulira pozsonyi barátaink mellé. A The Ills-es srácokkal nem most játszottunk először, ha jól számolom, ez már a negyedik vagy az ötödik közös koncert volt, ráadásul most egy számunkra teljesen új helyen, Kassán. Az út elég jó volt, szerencsénkre a héten leesett és megfagyott hó nem kapott utánpótlást, így egy rövid miskolci kitérő után időben megérkeztünk a Tabackába. Ez a hely egy nagy kultúrcentrum, földszinten egy hangulatos sörözővel/kávézóval, fent pedig egy tágas koncertteremmel, színpaddal. Mivel a szervező aznapra "csak" 80 embert várt, a színpad előtt játszottunk, amit amúgy is sokkal jobban szeretünk. Kaptunk vacsorát, piát, tényleg elkényeztettek minket Lukasék.

Pozsonyi cimborák kezdtek kb 9kor, jó egyórás szettet játszottak, egyre jobbak. Sajnos csak 3-an voltak jelen a zenekarból egy családi probléma miatt, pedig nagyon kíváncsi lettem volna, hogyan szólal meg a két gitár. Így sem volt rossz egyáltalán, a közönség pedig szépen összegyűlt és nagyon lelkesek voltak. Utánuk eljátszottuk a teljes szettet, nagyon élveztük, és ahogy láttuk, a közönség is aktivizálta magát. Mivel a buli előtt két hétig nem próbáltunk, kicsit tartottunk tőle, milyen lesz a végeredmény, de ez az aggodalom az első szám elején eltűnt szerencsére, mondjuk ebben a kassai fiataloknak is óriási szerepe van, akik nagyon pozitívan álltak hozzánk végig. A koncert után kicsit bandáztunk még, majd az egyik helyi szervező átkísért minket a szállásra, ahol kaptunk két 3 ágyas szobát (ez egy kb 3 csillagos hotel/hostel lehetett, le is esett az állunk, ilyet azért nem szoktunk meg), és aludhattunk pár órát. Másnap reggel aztán egy órát vártunk a klub előtt, mire bepakoltunk mindent a suzukiba és elindultunk haza. Rohadt nagy élmény volt az egész kirándulás, sok kedves embert ismerhettünk meg, játszottunk egy jó koncertet egy igazán lelkes és aktív közönség előtt, és reméljük, hamarosan újra felléphetünk ebben a városban is. Nagyon várjuk a márciusi turnét...

...de addig is: 26-án (vasárnap) az óbudai próbatermekben főpróbázunk a The Static Age és a Fuseism társaságában, aki teheti, jöjjön el!

3 komment

A tavaly október után idén márciusra terveztük a turnét, ami úgy tűnik, meg is valósul, német, cseh, osztrák és szlovák állomásokkal, valamint egy budapesti kickoff-bulival, amiről sokkal többet még nem tudunk elárulni sajnos. A 12 napos túra előtt két másik koncertre is meghívást kaptunk:

10.02.12 - Kassa @ Tabacka w/ the ills
26.02.12 - Budapest @ óbudai próbatermek w/ the static age, marionette ID, fuseism

SPRING TOUR 2012:

14.03.12 wed - Budapest @ tba
15.03.12 thur - Graz @ tba
16.03.12 fri - Brno @ tba
17.03.12 sat - Cheb @ jazzrockcafé
18.03.12 sun - Prague @ café na pul
19.03.12 mon - Zittau @ houseshow
20.03.12 tue - Berlin @ tba
21.03.12 we - Köln @ stereo wonderland
********22.03.12 thu - need help in GER********
23.03.12 fri - München @ sunny red, feierwerk
24.03.12 sat - Ceske Budejovice @ k2
25.03.12 sun - Bratislava @ obluda

 

Mivel az őszi túra alatt elfogytak a pólóink, valamint a CD-k is az utolsó darabig, kénytelenek voltunk utánrendelni, hogy esetleg kiegészíthessük a benzinpénzünket. A madaras és a disznós mintájú pólók elkészültek (előbbi szürke és zöld, utóbbi fehér és burgundy színű pólóra nyomva), a CD-k pedig néhány nap múlva lesznek nálunk.

 

1 komment

Az idei utolsó koncertünk előtt régóta (tudatosan választott) csend honol nálunk, egy elég kemény időszak közepén járunk, így a zenekar nem is volt annyira aktív az év vége felé. Lehetőségeinkhez mérten kihoztunk mindent 2011-ből, talán emiatt is kötelező most ez a rövid szünet a koncerteknél. Ez az év a legjobb, legsűrűbb, leghangosabb, legnagyobb volt, a zenekar óriási pluszt és motivációt adott mind a négyünknek. Hippiskedő bejegyzés, igen.

Köszönjük mindenkinek, aki:

- barátsággal állt hozzánk egész évben
- eljött egy koncertünkre, támogatva a szervezőket és a főzenekarokat
- meghívott játszani akárhová
- szállást nyújtott
- kaját/piát/benzinpénzt adott
- pakolt velünk a kocsiból/színpadról
- hangszert kölcsönzött nekünk
- támogatta a tankolásainkat CD- vagy pólóvásárlással
- térképet rajzolt a legközelebbi boltig
- megosztotta a zenénket/ interjút készített velünk

2011 legjobb részei (itt-ott szubjektív):
- az összes koncert, ahol felléphettünk, talán a legnagyobb élmény a Raein Pozsonyból
- az összes klub/pince/színpad, talán a legemlékezetesebb Szófia, és a kanizsai próbaterem
- az összes zenekar, akikkel minitúrázhattunk, Ana Never rulez
- az összes régi barátunk, és az összes új barátunk
- a legkirályabb koncertszervezők
- a bemutatkozó lemez, majd nyáron a split EP
- az összes élmény, ami eddig kimaradt

Szólj hozzá!

Kedves Barátaink, Ismerőseink, Ismeretlenek!

A legutóbbi Shadow-ban rendezett turnétámogatónk résztvevőinek hála, életünk legnagyobb élményeiben lehetett részünk októberben. Óriási hálával tartozunk mindenkinek, aki akkor és ott lehetővé tette, hogy turnézhassunk Szerbiában, Romániában, Bulgáriában.

2011 volt a zenekar életében az eddigi legjobb, leghangosabb és legsűrűbb év, ezért mindenképpen szerettünk volna egy olyan estét, ahol újra találkozhatunk még idén Barátainkkal, Ismerőseinkkel és Mindenkivel, aki segített minket az évek alatt. Ez lesz idén december 30-án, a Shadow Rock Caféban. (Nagyon jó lett volna a Rómer-házban megszervezni ezt, azonban a sok jó dolog mellett az év talán legszomorúbb eseménye ennek a remek klubnak a bezárása volt. Szerencsére a Shadow vezetősége nem először segít ki minket, nekik is hatalmas hálával tartozunk.) Tehát, szeretnénk meghívni Mindenkit, Ismerőst és Ismeretlent, hogy találkozzunk ezen a péntek estén!

Aki tudja, adja tovább!
Köszönjük a segítséget!

 

Szólj hozzá!

A turné két, talán legjobban várt koncertjéről csak nagyon röviden:

6. nap, Szeged, Garab:

A szabadkai éjszakai burek után Gorannál aludtunk mindannyian, reggelire pedig városnézés és burek volt a program, amiből végül inkább délután lett, de mivel csak egy órás út volt a következő állomás, bőven belefért még egy kisebb kirándulás Palics felé. Egyébként nem csak a szabadkai koncertért, hanem az egész hétvégéért óriási hálával tartozunk Gorannak, aki mindent megszervezett, elintézett, megoldott.

6-ra értünk Szegedre, immáron negyedszer játszottunk a Garabonciásban, mindig jobb és jobb volt, de ezúttal a korábbiakat is felülmúlta ez a nap. Nagyon sokan eljöttek, részben a Barn Burner miatt is gondolom, akik végül nem tudtak fellépni, így maradt az eredeti felállás, duóban a Khudával. Jó volt találkozni a szegedi és környékbeli cimborákkal, és sok ismerős arcot is láttunk, ez azért elég jó érzés. A koncert után kaptunk isteni vacsorát, Colos paprikáskrumplija ezúttal is életet mentett. Az este fénypontja: BetonBalázs "interjúja" a rosa sparks-szal. haha.. epic. Köszönjük mindenkinek, király este volt, a hazaút is varázslatosan gyorsan telt.

7. nap, Budapest, Blog:

Júniusban voltunk itt utoljára, szintén a Khudával, azóta a hely semmit sem változott, király hangosítás, backstage, színpad, munkatársak, stb stb.. Most is élveztük a koncertek minden másodpercét, mert egyrészt régen játszottunk a fővárosban ennyi ember előtt, másrészt tényleg királyul szólt minden. 7 nap, 7 koncert, ez a buli mindenképpen dobogós minden szempontból. A buli után elbúcsúztunk Khudától, jövőre talán újra útba ejtenek néhány magyar várost. Nekünk pedig most 3 nap szünet, és kedden indul újra a turné második része:

október 18. Belgrád
október 19. Szófia
október 20. last minute buli valahol
október 21. Bukarest
október 22. Nagyszeben
október 23. Temesvár
 


 

 

Szólj hozzá!

4. nap, Topolya, Panta Rhei

Nagyjából az egész hétfőt Zrenjaninban, a tó partján töltöttük. Szerencsére nem kellett nagyon korán elindulni, bőven belefért még egy délutáni ebéd, persze ezt is Danielának köszönhetjük. Az út nem egész két óra volt, és elég sok kis falun át vezetett egészen Topolyáig. Egy otthon a magas árak és alacsony fizetések miatt siránkozó „átlag-magyarnak” mindenképpen tanulságos lenne, mennyire máshogyan élnek itt az emberek, néha sokkal rosszabb körülmények között, mint az ember gondolná. Ami még feltűnt, hogy rengeteg a kóbor kutya, egész kis kölyökkutyák is szaladgáltak az út szélén, ezzel egyben megpecsételve sorsukat is. Topolyára a megbeszélt időben érkeztünk, a helyet is megtaláltuk. Az első szerb koncertünket is ebben a városban játszottuk, két évvel ezelőtt, a Morrison nevű helyen, most Jebo a Panta Rhei-be szervezte a koncertet, ahol még fellépett a Khudán és rajtunk kívül a Testet Ölt is Temerinből. A klub nagyon vagány, eddig csak fotókon láttam, de élőben ezerszer jobb és félelmetesebb. Viszont kurva hideg volt benn, és nem is nagyon volt közönség, amitől melegebb lehetett volna. A koncert után a fenti szobát befűtöttük és ott aludtunk 5-en Khuda Steve-vel, mivel Khuda Tom annyira berúgott, hogy nem találta meg a feljárót. Szerencsére nem fagytunk meg, hála a fűtőtestnek. 11 felé kipakolás a klubból, ezek az angolok ezúttal sem szaroznak a cuccaikkal, nem igazán óvják az épségüket. A városban reggeliztünk, nyomtunk egy kávét, finn/görög/magyar káromkodásokat tanítottunk egymásnak, majd miután kiürült mellőlünk az egész kávézó, elindultunk Szabadkára.

 

5. nap, Szabadka, Bash-ház

Goran várt minket otthon, nála aludt később az egész csapat. A vacsora barbecue volt. És mennyei. A klubban korábban már 2-szer játszottunk, mindegyik alkalmat a legjobb koncertjeink között tartjuk emlékeinkben, de ezen a helyen nem is nagyon lehet rossz bulit csinálni. Egy nagy nappalit kell elképzelni természetesen ablakok nélkül, kanapékkal, bárpulttal, tökéletes hangzással. És sok-sok emberrel, ami a legutóbbi 2 állomás után óriási élmény volt. A koncerttel egyidőben játszott Szerbia Szlovéniával egy sorsdöntő EB-selejtezőt, ezért a korábban érkezők szinte csak lányok voltak, haha. 10 után aztán megtelt a terem, több mint 100 ember, félhomály, kezdés. Ez a koncert is bekerül nálunk a legjobbak közé, király hangulat volt végig, amit később csak fokozott a leeds-i duó. Külön öröm volt nekünk, hogy újra láthattuk az Ana Nevert, ha nem is játszani, de a tagok mind tiszteletüket tették a koncerten, ami Goran szerint is ritka pillanat, régóta nem találkoztak ők sem egymással. Rajtuk kívül is sok kedves emberrel találkoztunk és beszéltünk, ápolta a lelkünket, hogy ennyire barátságosan fogadtak bennünket. Goran pedig… hihetetlen! (Laci éjjel néhány elintéznivaló miatt Szabadkáról visszavonatozott Pestre, majd Szegeden csatlakozik hozzánk.)

Címkék: beszámoló újra szabadka topolya khuda

Szólj hozzá!

2. nap: Újvidék, IZBA

Szombaton délután volt annyi időnk indulás előtt, hogy megnézzük napfényben is a Tisza-partot, bejárjuk kicsit Magyarkanizsát. Nagyon szép város, nagyon kedves emberekkel, Kareszék ráadásul még külön ebédet is főztek nekünk, hihetetlen volt ez a vendégszeretet, rögtön az első nap elkényeztettek bennünket, amit ezúton is köszönünk! Ebéd után bezsúfoltunk mindent és mindenkit a kocsiba, aztán Újvidék. Az út remek volt, elég hamar oda is értünk és megtaláltuk a helyet egy kis belvárosi forgolódás után. Egy kávézó pincéje volt a helyszín. Egy helyi duó kezdett, de alattuk Áronék (szállásadónk és idegenvezetőnk) próbáltak interjút készíteni velünk a Gruvanje nevű műsorba, kevés sikerrel. Másodiknak játszottunk, utánunk Wooden Ambulance. Goran projektje, zseniális. A koncert után Áronnál lepakoltuk a hangszereket, és visszamentünk a belvárosba: voltunk ismét a Guerilla Bárban, találkoztunk egy éve nem látott ismerősökkel. Áron lakásán aludhattunk, amit ezúton is nagyon-nagyon köszönünk neki!

3. nap: Zrenjanin, Klupce (tópart)

Eddig a legjobb nap, bár eddig mindhárom állomás óriási élmény. De Zrenjanin, a klub, a vendéglátás, a koncert, itt minden tökéletes volt. Délután indultunk, nem volt hosszú út. A helyszín egy külváros szélén álló fogadó-szerű ház egy gyönyörű tó partján, amiben pénteken még úszhattunk volna, mostanra viszont annyira lehűlt a levegő, hogy inkább kihagytuk (mellesleg eddig szerencsésen elkerül bennünket a rossz idő). Goranék már vártak minket, a hely vezetője, Daniela pedig már a vacsorát készítette nekünk. Ez a csaj elég kemény. Tökegyedül csinálja a Klupce nevű helyet az amúgy 80.000-es városban már évek óta, teljesen DIY módon, több mint 300 zenekart szervezett már le az évek alatt, játszott nála például a Trottel is anno. Durva. És kedves, segítőkész, egész nap csak etetett és itatott minket. A koncertet a Wooden Ambulance kezdte, családias légkörben, talán ha 10 vendég lehetett egész este, de ez senkit sem érdekelt. Afterként azért meghallgattuk néhányszor a rakia-dalt:

 

aztán hajnaltól mostanáig egy óriási ugrálóvárra emlékeztető matracon aludtunk. Itt a tó egyébként, közvetlenül a klub mellett:

 

Címkék: turné újvidék zrenjanin rakia

Szólj hozzá!

Az októberi turné nyitánya feledhetetlenre sikerült. Az út hosszú volt és esős, a kocsi helykihasználtsága a csúcson, a határ cserébe nem volt vészes. Kareszék próbatermében volt a koncert, egy pince, tágas terem, sok ember, remek zenekarok: Imperial Spies, Kemény Henrik, Testet Ölt. Miután bevacsoráztunk, hamarosan kezdett is a szegedi ImperialSpies, kurva jó volt, feszes és punk! Őket a Kemény Henrik követte, na ez is valami brutálisan király volt, és itt már a terem is teljesen megtelt. A szegedi kombó után a temerini Testet Ölt játszott, ha jól tudom, ez volt talán az első (?) koncertjük ezzel a felállással, de ez egyáltalán nem látszott, remek volt az elejétől a végéig. Nem sokkal éjfél után kezdtünk, kivételesen egy ráadást is játszottunk a szett végén, de nem is ez volt a lényeg, hanem a közönség. Óriási volt, a próbatermi koncertek hangulata amúgy is messze felülmúl minden bulit, azonban itt mindenki annyira kedves és lelkes volt, hogy tényleg nehéz szavakba önteni. Király turnékezdés volt, a mai kanizsai városnézés után pedig irány Újvidék! Köszönjük a többi zenekarnak és főleg a Spark-os srácoknak ezt az élményt!

Címkék: magyarkanizsa october tour

Szólj hozzá!

A Rómer bezárása miatt a turnétámogató helyszín nélkül maradt, és 2 héttel ezelőtt sikerült csak megtalálni a ShadowRockCafé-t, ahol befogadták a koncertet. Az egyetlen feltétel a 22:00-es befejezés volt, ezért nem sokkal 8 után kezdett is a Watchmybag. A klub egyébként nem túl nagy, ezen az estén meg is telt, amit nagyon köszönünk, nem gondoltuk volna, hogy egy átlagos péntek estén 8 után ilyen sokan leszünk.. Ami pedig a legfantasztikusabb dolog volt: hála mindenkinek a becsületkasszáért, jelentősen megkönnyítettétek az őszi turnét, az utolsó fillérig 95-ös ólommentest fogunk tankolni belőle útközben!:) Köszönjük mindenkinek az óriási támogatást, remek este volt!

...hamarosan indulunk...



2011.10.07. Kanjiza (SRB) @ próbaterem + Testet Ölt, Imperial Spies, Kemény Henrik
2011.10.08. Novi Sad @ Izba (SRB) + Wooden Ambulance
2011.10.09. TBA (SRB)
2011.10.10. Backa Topola (SRB) @ Panta Rhei + Khuda
2011.10.11. Subotica (SRB) @ Pilana + Khuda
2011.10.12. Szeged @ Garab + Khuda, Barn Burner
2011.10.13. Budapest @ Blog + Khuda
2011.10.18. Beograd (SRB), Kc Grad + Went, Wooden Ambulance
2011.10.19. Sofia (BG) @ The Box + Mental Architects
2011.10.20. Craiova (RO) @ Wave'84 ,
2011.10.21. Bucharest (RO) @ Wings Club w/Downfall of Gaia, Mediocracy
2011.10.22. Sibiu (RO) @ TBA w/Downfall of Gaia
2011.10.23. Timisoara (RO) @ TBA w/Downfall of Gaia

Címkék: rock beszámoló cafe shadow watchmybag turnétámogató

Szólj hozzá!

Elég durva, hogy Szlovéniában az autópályán (!!!) 335 Ft-os dízelt tankolunk. És Oberwartig letudtuk az utolsó autópálya szakaszt is, legalább hamar odaértünk az OHO-ba. Mivel már volt szerencsénk azon a környéken játszani, már meg sem lepődtünk, mekkora technika és kiszolgálás várja a zenekarokat, mindez alig 30km-re a magyar határtól. Számunkra szokatlan, hogy a backstage hűtői rogyásig vannak pakolva, egy darabig nem is tudtunk mit kezdeni vele, végül meglett a kilincs..

 

 

Délutáni koncertnek hirdették (mint kiderült, mégsem hirdették) az eseményt, négy zenekarral és egy akkusztikus punk csávóval, aki 6kor kezdett játszani, elég punk volt, és ezt most a szó punk értelmében értem. Jack Holmes a neve. Előtte már kiélveztük az óriási színpad minden előnyét a beállásnál, volt hely mozogni rendesen. Kb fél 7-kor csaptunk bele, egy kicsit rövidítebb szett volt. Ami szürreálissá tette az egész estét, az a kevés (volt egyáltalán?) fizető néző, a zenekarok megnézték egymást, és annyi, haha.. Sokat nem foglalkoztunk vele, megpróbáltuk erősen befejezni az estét, hogy aztán tovább élvezzük a kényelmet és a remek vegan chilit. Utánunk játszott a Goodbye Fairground, akik egy német zenekar, fasza zenével és szimpatikus hozzáállással. Aztán még a végén volt Sweet Empire Hollandiából és SOEY. Nem sokkal 10 után már vége is lett az egésznek, bepakolás, búcsúzkodás, indulás, érkezés, kipakolás. Egyelőre nem találtam meg azokat a kifejezéseket, amik rendesen visszaadnák, mennyire élveztük ezt a 3 napot!

 

Címkék: punk magyar sör támogatás irigység állami osztrák oberwart turnébeszámoló oho

Szólj hozzá!

Nagy nehezen sikerült elindulni Grazból, egy laza két órás út után megérkeztünk Szlovéniába. Mivel csak 8-ra kellett volna megérkeznünk, volt időnk megnézni a várost is, elég kevés ember volt az utcákon, de néhány magyarral így is találkoztunk, akik aztán később óriási meglepetésre a koncertre is eljöttek. Ezúton is köszönjük nekik, nagyon jó érzés volt!:) A klub egyébként a Metalkova nevű területen fekszik, mindenféle alternatív fiatal legfőbb szórakozóhelyén.

 

Egy Jasna nevű lány a főnök, ő szervezte a bulinkat, nagyon kedves és aranyos volt egész este. A terület lenyűgöző, kívül király absztrakt szobrok, vasszerkezetek, belül pedig egy méretes színpad tökéletes hang- és fénytechnikával. Egy horvát zenekar lépett fel velünk, Emphasis a nevük és igazán fasza post-metált játszanak, ráadásul a hangosító srác igazán profi volt, minden remekül szólt. Még előttük alaposan bevacsoráztunk, aztán éjfél felé elkezdtük a szettet, eljátszottunk mindent, amit tudtunk. Mi élveztük, a színpadon is jól szólt, ráadásul az emberek is lelkesek voltak végig.

 

Mivel a szállásunk a koncertterem felett volt, nem kellett pakolgatni sem a buli után (nem ez a legrosszabb része az összes koncertnek?), nyugodtan hagyhattunk mindent a színpadon. Miután végeztünk, kinn még javában ment az élet, sokan összeverődtek és bandáztak, mi is ezt tettük, aztán kicsit néztük az akusztikus gitáron játszó srácokat, akik köré mindenféle arcok gyűltek és alternatív/pop számokat énekelgettek velük. Hajnali négy felé azért inkább aludni mentünk, mert 10-kor ébresztő volt és reggeli (amit szintén Jasna hozott nekünk), majd bepakolás és búcsúzás a szlovén fővárostól. Óriási élmény volt itt játszani, reméljük, nemsokára újra eljutunk a Gromkába. A városból kifelé még feltankoltunk egy boltban, és a 3 órás út ilyen hangulatban telt:


 

 

 

 

 

 

Egyébként innen is hatalmas köszönet Milánnak, nem csak a piáért, hanem a 3 napos állandó szakértelemért és fizikai melóért (haha)!

Szólj hozzá!

Délben hoztuk el a buszt Pestről, majd győri próbaterem, bepakolás. Szerencsére éppen elfért egymás mellett a 3 láda, így rendesen be tudtunk rakni minden cuccot (ez az első alkalom, amikor a teljes backlinet visszük). Útközben felvettük Milánt és elindultunk, nagyjából időben. Még a határ előtt beiktattunk egy szombathelyi megállót, aztán irány az autópálya, este 8 előtt értünk Grazba.







A SUb egy viszonylag kicsi klub, de annál hangulatosabb hely, mindenki nagyon kedves és segítőkész volt velünk, Michi (ő szervezte ezt a bulit) már várt minket meleg vacsorával (chili con tofu), úgyhogy a gyors soundscheck után az igazán király tetőteraszon nyomtuk a vegan kaját, mialatt az este másik zenekara beállt. Torso a nevük,pszichedelikus hardrock, vagy valami ilyesmi. Sok Black Sabbath hatás. Ők kezdtek, kb 11-kor, de legalább cserébe jó hosszú szettet toltak, több, mint egy órát. Utánuk sajnos elég sokan le is léptek, a közel 50 nézőnek a fele maradt csak ott, mi pedig fél 1-kor kezdhettünk játszani. Elég jól szólt minden, tetszett is talán az érdeklődőknek, viszont rohadt fáradtak voltunk, ezért a koncert után nem sokkal visszacuccoltunk a buszba, és egy másik helyi hős, Max irányításával jutottunk el a Mälzerweg 7-es számhoz, ami egy óriási ház, 9 állandó lakóval (+ 2 gyönyörű kutya), és sok sok időszakos vendéggel (általában itt hostolják a zenekarokat remek körülmények között). Itt kaptunk mi is egy 6 ágyas szobát, és végül 3 felé már tudtunk aludni is egy keveset.

A koncert szervezője még egy láda reggelit is küldött nekünk, tényleg pazar kiszolgálást kaptunk, reggel 11re megterítettek nekünk a teraszon, friss kávé, kenyér, juice, dzsem, szendvicskrémek, gyümölcs..Elég királyi volt, ilyesmivel eddig nem találkoztunk sehol, nagyon jó érzés volt ez a figyelem. Most már pakolunk és indulunk tovább, 2 órás út Ljubljanába!

Címkék: beszámoló turné graz

Szólj hozzá!

Van két nagyon jó és egy nagyon rossz hír.

 

Az Ana Never / Rosa Parks split elkészült, fel is töltöttük, le tudjátok tölteni innen, persze ingyen: http://www.mediafire.com/?wd2ao1zlrl5pb9h

A lemez (elkészül majd CD formájában is, nálunk beszerezhető) 2 számot tartalmaz, egy teljesen új RP-t és egy közel 6 éves, de azóta sosem játszott/rögzített szabadkai csodát. Nagyon örülünk, hogy közel 3 hónap bénázás után végre itt van, ráadásul az Ana Never-rel készíthettük el.

A másik örömhír, hogy sikerült megfelelő távolságra találni állomásokat az októberi túra második hetére, így sorrendben ez lesz a kör: Belgrád, Szófia, Craiova, Bukarest, Kolozsvár, Temesvár. Előtte egy héttel pedig 5 koncert Szerbiában, majd egy szegedi és egy pesti állomás. Komoly próbatétel lesz, de tántoríthatatlanok vagyunk!

A végére maradt a rossz: bezárt a Rómer-ház. A Rosa Parks legjobb koncertjeinek helyszíne, ahol először bemutatkozhattunk, ahol minden győri cimboránkkal találkozhattunk, ahová szervezhettünk sok-sok külföldi bandát...bezárt. Szomorúak vagyunk.
 

Holnap Óbuda, próbatermek! In-sane, Another Way, Tekken, Rosa Parks

 

 

1 komment

Új szám a splitre, ami jövő hétre készül el papírtokkal, tasakkal, CD-vel. Óriási hála az Ana Nevernek mindenért!


Brand new song for the split, next week we'll have them finally! Thanks to Ana Never!


Потпуно нова
песма за Сплит, следеће недеље ми ћемо их коначно!
Захваљујући Ana Never!

 

 

Szólj hozzá!